Közérdekű adatok – Önkormányzat – II.2.4.

·         nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

• az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

·         Jövedelemigazolás

·         a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

·         az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a személynek is, akinek a meghatározott jövedelemhatárt meghaladja ugyan a jövedelme, de előre nem tervezhető indokolt többletkiadásai következtében (különösen munkanélküliség, betegség, baleset, elemi kár, váratlan haláleset, természeti katasztrófa, 4 hónapot meghaladó táppénzes állomány, a gyermek beiskoláztatása, óvodáztatása, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, egyéb méltányolható helyzet miatt) létfenntartása veszélyeztetett.

A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel nyújtható, olyan módon, hogy összege alkalmanként 3.000-50.000 Ft között kerül megállapításra.

Tűzifa formájában nyújt rendkívüli települési támogatást annak a kérelmezőnek, akinek a téli időszakban a tüzelő megvásárlása létfenntartását veszélyeztetné és az ingatlanában való fűtés kizárólag tűzifával biztosítható. A tűzifa támogatás iránti kérelmet téli időszakban az év október 1. napja és a következő év január 31. napja közötti időszakban, egyszer lehet benyújtani.

A rendkívüli települési támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha

a)    a kérelem erre irányul vagy

b)    az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

·         Jövedelemigazolás

·         Amennyiben a rendkívüli települési támogatás fogászati, szemészeti ellátás támogatására vagy fogászati, szemészeti, fülészeti eszközre vagy gyógyászati segédeszközre irányul, úgy a kérelem benyújtásakor az ellátásról, eszközről szóló számlát mellékelni szükséges.

Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi formák helyi szabályozásáról szóló 10/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete

• ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és hátrányos helyzet esetén a szünidei gyermekétkeztetésnek,
• pénzbeli támogatásnak,
• egyéb kedvezmények igénybevételére.

Ha a jogosultság

·         a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában

·         a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást nyújt gyermekenként.

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át, ha

aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,

ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át az a) pont alá nem tartozó esetben.

A támogatás feltétele továbbá, hogy a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyona külön-külön nem haladja meg a nyugdíjminimum 20-szorosát (570 000.- Ft-ot), vagy együttes értékük a nyugdíjminimum 70-szeresét (1 995 000.- Ft-ot):

A támogatás időtartama:
A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. A jogosultság (főszabályként) egy év időtartamra került megállapításra.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet:
GYES, GYED, GYET, családi pótlék, árvaellátás összegéről szóló hatósági bizonyítványt, álláskeresési ellátás határozatát, vállalkozók esetén a NAV által kiadott jövedelemigazolást, 18 év feletti gyermek esetében iskolalátogatási igazolást, nyugdíjasok esetén a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolást, a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvényét. Válásról, gyermekelhelyezésről bírósági végzés másolatát.

Az ápolási célú települési támogatás összege havonta 3.500 Ft, melyet egy éven keresztül kell folyósítani.

Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi formák helyi szabályozásáról szóló 10/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete

Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 8.000 Ft.

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 350 %-át, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül meghaladják a havi 5.000 Ft-ot. A kiadásokat számlákkal kell igazolni.

Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki közgyógyellátásra jogosult.

·         Jövedelemigazolások

·         Háziorvos vagy szakorvos által kiállított igazolás a havi rendszeres vényköteles gyógyszerek listájáról, valamint a gyógyszertár igazolása ezen gyógyszerek költségéről.

Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi formák helyi szabályozásáról szóló 10/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete

a) akinek lakhatással kapcsolatos költségeiből származó hátraléka meghaladja az 50.000.- Ft-ot, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást megszüntették és a szolgáltatás visszaállításának költségét vállalja,

b) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetében a 350 %-át és

c) aki vállalja a hátralékkezelési támogatás körébe bevont, őt terhelő hátralék és az önkormányzat által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését.

A hátralékkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg a kezelendő hátralék 75 %-át és összege legfeljebb 50.000 Ft. A támogatás egy összegben nyújtható. A hátralékkezelési támogatás ismételten nem állapítható meg az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követő 36 hónapon belül. A hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. A hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható, ha a jogosult

a)     lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedi, vagy egyéb módon hasznosítja,

b)     lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött.

·         Jövedelemigazolások

·         Hátralékról igazolás

Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi formák helyi szabályozásáról szóló 10/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete

A települési gyermekszületési támogatás a születéstől számított 60 napon belül igényelhető.

·         Születési anyakönyvi kivonat

Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi formák helyi szabályozásáról szóló 10/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete

A karácsonyi támogatás összege legfeljebb 50.000 Ft, mely a tárgyév december 31-ig kerül kifizetésre a házipénztárból.

Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi formák helyi szabályozásáról szóló 10/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete

Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi formák helyi szabályozásáról szóló 10/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete

A települési temetési támogatás esetenkénti összege 50.000 Ft.

·         Halotti anyakönyvi kivonat

·         A kérelmező nevére kiállított számla másolata

Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi formák helyi szabályozásáról szóló 10/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

·         szabálytalan állattartást folytató személy neve, lakcíme

·         szabálytalan, kifogásolt állapot leírása

·         244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról

·         Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

·         41/2010. (II.26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

Illetékmentes.

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         Az eljárás illetékköteles 5.000 Ft-, melyet a kérelem benyújtásával egy időben, átutalással kell leróni.

·         Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni.

·         A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni.

·         Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv.

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         35/1999. (X. 13.) BM rendelet az igazgatási szolgáltatási díj

Gazdálkodó szervezeteknek (egyes jogi személyek vállalata és egyéni vállalkozók) elektronikus formában kell benyújtani (E-ÖNKORMÁNYZAT PORTÁL – https://ohp-20.asp.lgov.hu/kereses)

Lépések:

·         Bejelentkezés

·         Naszály település kiválasztása

·         Ügyindítás

·         Eljárás módja kiválasztása

·         Ágazat kiválasztása (ipar-kereskedelem)

·         Ügytípus kiválasztása (üzleti tevékenység)

·         Űrlap keresés elindítása

·         Megfelelő űrlap kiválasztása (online kitöltés)

o    bejelentés nem üzletköteles termék forgalmazásáról

·         Bejelentés tárgya kiválasztani

o    új bejelentés
VAGY

o    változás bejelentése
VAGY

o    megszüntetés bejelentése

Az eljárás illetékét a benyújtást megelőzően Naszály Község Önkormányzat 11740047-15386146-03470000 számú eljárási illeték számlájára kell elutalni.

·         Vásárlók könyvét az üzlet bejelentésekor kérjük behozni.

·         Egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói igazolvány vagy igazolás

·         Hűtést igénylő állati eredetű termék árusítása esetén határozat a KEM KH Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági Állategészségügyi Osztálytól Tata, Új út 17. 1. em.

·         Amennyiben a kérelem benyújtása elektronikus formában történik, az eljárás díjának befizetését igazoló dokumentumot

·         Amennyiben cég kíván szálláshelyet üzemeltetni abban az esetben aláírási címpéldány szükséges

Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges.

A kereskedőnek szükséges igazolnia az üzlet használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását.

A jegyző szerzi be: a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

·         ha a bejelentés megfelel a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, és az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti;

·         ha a bejelentés nem felel meg a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, és a szolgáltató nem részesült költségmentességben, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.

Az eljárás díja 3.000.- Ft

A jegyző a nyilvántartásba vételt követően az országos nyilvántartásba rögzíti. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.

A társhatóságoknak megküldi a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikus úton, amikor a forgalmazni kívánt termék a hatóság hatáskörébe tartozik.

A kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelemben, illetve a az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, mely illetékmentes.

·         210/2009. (IX.29.) Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység ügyében Naszály Község Jegyzőjének hatásköre Naszály  közigazgatási területére terjed ki.

Ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentés-köteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki.

A Ptk. 5: 8 § (1) bekezdése szerint „A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését.”

A birtokvédelmi eljárást a birtoksértés megvalósulásának helye szerint illetékes jegyző folytatja le a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet Kormányrendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló jogszabály 2.§ (1) bekezdése értelmében.

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

·         a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét,

·         annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik,

·         a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

·         a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,

·         a birtoksértés időpontjára történő utalást,

·         a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el.

·         A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

A birtokvédelmi eljárást a jegyző 15 napon belül, ha tolmács kirendelése válik szükségessé, harminc napon belül folytatja le. Az eljárási határidőbe nem számít bele

·         a jegyzői megkeresés hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam,

·         a jegyzői megkeresés kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.

·         Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv.

·         A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet.

Cím megállapítás:
Amennyiben a címkezelési eljárás házszámmódosítást, házszám megállapítást nem, csak további címelem kezelést igényel a jegyző – a  címmegállapító határozat véglegessé válását követően – a központi jogszabály alapján megállapítja az adott ingatlan/lakás címét, melynek ügyintézési határideje 8 nap. Ezt követően a cím bejegyzésre/módosításra kerül a központi címnyilvántartó rendszerben, melyet a kormányhivatal földhivatali szerve átemel az ingatlan-nyilvántartási rendszerbe (tulajdoni lapra történő átvezetés).
Lakcímváltozást érintő módosítás, illetve új cím keletkezése esetén a címet megállapító határozat véglegessé válását követően a lakcím bejelentését és új lakcímkártya igénylését a Tatai Járási Hivatal Okmányirodai Osztályán lehet igényelni.

Ingatlan címéről hatósági bizonyítvány kiadása.
Az eljárás az ügyfél által előterjesztett kérelemre indul. A kérelemben meg kell jelölni: a kérelmező személyes adatait (név, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakcíme), az igazolni kívánt tényt, adatot, állapotot.

A hatósági bizonyítvány kiállítása ügyfelenként egy példányban 3.000.- Ft illetékköteles.

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

A halálesetről a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányával értesül a jegyző.
Hagyatéki eljárás hivatalból és kérelemre indítható.

Eljárást az a személy indíthat, akinek a hagyatékhoz jogi érdeke fűződik.

·         Végrendelet, életjáradék vagy öröklési szerződés esetén annak másolata

·         Öröklésre jogosultak adatai: örökhagyó házastársa, gyermeke (ennek hiányában) vér szerinti  hozzátartozóinak személyi adatai, személyi azonosító számai, elérhetősége

·         Az elhunyt tulajdonában lévő ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma (tulajdoni lapot a Földhivataltól nem kell kikérni)

·         Fenntartásos betétkönyv, folyószámla, fizetési, nyugdíj-előtakarékossági, tartós befektetési, önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári, ügyfél vagy értékpapírszámla esetén a számlavezető pénzintézet neve, címe és a betétkönyv, számla száma,

·         Gépjármű (személygépjármű, tehergépkocsi, motorkerékpár, mezőgazdasági jármű) esetén a gépjármű forgalmi engedélye (másolat) és becsült értéke,

·         Lajstromozott vagyontárgy megnevezése, értéke,

·         Kárpótlási jegy, vagyonjegy, szövetkezeti részjegy vagy bármilyen értékpapír esetén a kibocsátó és a kezelő neve, címe, az értékpapír sorszáma és névértéke,

·         Belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés adatai (cégkivonat, társasági szerződés, vagyoni részesedés igazolásának másolata)

·         Szerzői-. találmányi jogdíjakat igazoló iratok másolata

·         Törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (300.000 Ft-ot) meghaladó ingó vagyon megnevezése, tulajdoni hányada, becsült értéke, helye

·         Temetéssel kapcsolatos kiadások (számlák, elismervények)

·         Hagyatéki terhek (tartozások, kölcsön, hitel, jelzálog stb.)

·         Az elhunytat megillető kifizetetlen járandóság (fel nem vett nyugdíj esetén a nyugdíjas törzsszám).

Amennyiben az örökhagyó után sem ingatlan, sem leltározási kötelezettség alá eső vagyontárgy nem maradt az eljárás lezárása érdekében a hozzátartozónak elégséges nemleges nyilatkozatot kitölteni és visszajuttatni. Ez esetben hagyatéki eljárás nem indul!

·         Az eljárás illetékmentes

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről

A hagyatéki eljárás lefolytatására az elhunyt személy utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes jegyző jár el.

A felvett hagyatéki leltár Dr. Rubovszkyné dr. Kerekes Márta Közjegyző részére (Székhelye: 2890 Tata, Agostyáni u. 23.) kerül továbbításra.

A közjegyző folytatja le a hagyatéki tárgyalást, amelyre minden, örökösként érdekelt fél idézést kap.
A közjegyző az előtte folyó eljárásról, annak befejezéséről a Hivatalt nem értesíti, hagyatékátadó végzést részére nem küld.

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó leltározás alá eső vagyontárgy, pót-hagyatéki eljárásnak van helye. A pót-hagyatéki eljárás bármely érdekelt fél által, bármikor kezdeményezhető, elévülési ideje nincs.

·         Halottvizsgálati bizonyítvány I-IV példánya

·         Az elhalt magyar állampolgár személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

·         Az elhalt születési anyakönyvi kivonata (amennyiben rendelkezésre áll)

Az elhalt családi állapotát igazoló okiratok:
Ha az elhalt családi állapota házas/bejegyzett élettárs: az elhalt házassági anyakönyvi kivonata/bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi kivonat ( amennyiben a bejelentő rendelkezésére áll)
Ha az elhalt családi állapota özvegy/özvegy bejegyzett élettárs: házastársának halotti anyakönyvi kivonata, a volt házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonata/ a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy az e tényt tartalmazó bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (amennyiben a bejelentő rendelkezésére áll)
Ha az elhalt családi állapota elvált/ elvált bejegyzett élettárs: Jogerős bírósági ítélet vagy a házasság megszűnésének tényét is igazoló házassági anyakönyvi kivonat/ a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését igazoló jogerős közjegyzői végzés, vagy annak felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását igazoló jogerős bírósági vagy hatósági határozat, vagy az e tényt tartalmazó bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (amennyiben a bejelentő rendelkezésére áll)

Külföldi állampolgár halálesete:
Az elhalt külföldi állampolgár személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, magyar hatóság által kiállított okmányok (regisztrációs igazolás, állandó tartózkodási kártya, tartózkodási engedély) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.
Az elhalt születési anyakönyvi kivonata és családi állapot igazolására szolgáló okiratok hiteles magyar nyelvű fordítása.
Ha az elhalt családi állapota házas: házassági anyakönyvi kivonat
Ha az elhalt családi állapota özvegy: az elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata
Ha az elhalt családi állapota elvált: jogerős bírósági határozat
Nőtlen, vagy hajadon családi állapotot igazoló okirat.

Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (2800 Tatabánya, Fő tér 20.) által készített fordítások fogadhatók el.

A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 65. § (3) bekezdés szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.

Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.
Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
•A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2011. évi CXII tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

·         351/2013. (X. 4.) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Magyarországon egy speciális anyakönyv tartalmazza a magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeit, az úgynevezett hazai anyakönyv.

A hazai anyakönyvi nyilvántartást a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztálya vezeti (Cím: 1105 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 53-55.).

Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt  hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.

•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.

• A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Az anyakönyvi eljárásban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el. (OFFI Tatabánya, Fő tér 20.)

•Születés hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

– A születés tényét bizonyító eredeti idegen nyelvű okirat hiteles magyar nyelvű fordítása.

-Szülők személyazonosításra alkalmas, és állampolgárságot igazoló okmányai (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).

– Szülők házassági anyakönyvi kivonata, amennyiben a gyermek házasságon kívül született teljes hatályú apai elismerés megtétele szükséges.

– Szülők nyilatkozata a gyermek névviselésére és a lakóhelyére vonatkozóan.

•Házasság hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

– Házasság tényét bizonyító eredeti idegen nyelvű okirat hiteles magyar nyelvű fordítása.

– A férj, feleség személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányai (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).

– A férj, feleség nyilatkozatai a házassági névviselésről, amennyiben azt a házassági anyakönyvi kivonat nem tartalmazza.

– A férj, feleség családi állapotának igazolása céljából:

elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat,

özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.

•Házasság felbontásának hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

-Házassági anyakönyvi kivonat (mely tartalmazza a válás tényét) hiteles magyar nyelvű fordítása, vagy a házasság felbontását igazoló jogerős végzés hiteles magyar nyelvű fordítása

– EU tagállamában kimondott válás esetén un. Brüsszel II. igazolás. Az igazolást csak külön kérésre adja ki az eljáró bíróság, melyet nem szükséges fordíttatni.

•Haláleset hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

– Az elhalálozás tényét bizonyító eredeti okirat hiteles magyar nyelvű fordítása

– Az elhalt személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányai eredetben (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).

– Családi állapot igazolására:

Elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat,
Özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2017. évi XXVIII. tv a nemzetközi magánjogról

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Házassági névviselés módosításának illetéke: 3.000.- Ft, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni.
Házassági anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Az okmányok cseréjéről a kérelmezőnek gondoskodnia kell.

A házasulók családi állapotának igazolása céljából:
elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását
özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.
Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.
Elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat és közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről.
Özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi kivonat.

Külföldi állampolgárok esetében:

tanúsítvány, mely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait (születési név, születési hely, születési idő, apja és anyja neve) nemét, lakcímét, családi állapotát,
állampolgárságát, és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs.

Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra, úgy azt hiteles magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.
Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.

Amennyiben külföldi állampolgárságú házasuló nem érti és nem beszéli a magyar nyelvet, az eljárás során tolmács közreműködése szükséges.

Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (2800 Tatabánya, Fő tér 20.) vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el.

A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 65. § (3) bekezdése szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.

Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
•A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Magyar állampolgár külföldön tervezett házasságkötése:

Tanúsítvány: 2013. március 1-je után nem kerül kiállításra.
Az illetékes magyar konzuli tisztviselő e tényről igazolást adhat ki, amennyiben a házasságkötés tervezett helye szerinti hatóság azt kéri. Családi állapot igazolás kiállítása kérhető a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, amennyiben az szükséges.
Az illetékes külföldi anyakönyvvezető tud felvilágosítást adni a házasságkötéshez szükséges okiratok elfogadhatóságáról (hiteles magyar nyelvű fordítás, diplomáciai felülhitelesítés vagy Apostille).

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2011. évi CXII tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

·         2017. évi XXVIII. tv a nemzetközi magánjogról

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         Naszály Község Önkormányzati Képviselő-testületének a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezésének szabályairól és díjairól szóló 3/2017. (I.30.) önkormányzati rendelete

A hivatali munkaidőben és a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés esetén fizetendő díj 20.000 Ft

A hivatali munkaidőn kívüli és a hivatali helyiségen belüli házasságkötés esetén fizetendő díj 20.000 Ft

A hivatali munkaidőn kívüli és a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés esetén fizetendő díj 30.000 Ft

(Tatán a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalához: 2890 Tata, Ady Endre út 24.)

Be,- illetve kijelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén, ha a lakás tulajdonosa vagy bérlője észleli, hogy lakásában olyan személy van bejelentve, aki ténylegesen nem lakik ott, lakcímrendezési eljárást indíthat. Az eljárás célja a lakcímnyilvántartás adatainak pontosítása. A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg.

Eljárás menete:

A szállásadó kérelmet nyújt be, melyben igazolnia kell, hogy az ingatlanába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott és a lakást véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el. A tényállás tisztázása után a hatóság első fokon döntést hoz. Ha a hatóság az érvénytelenítés mellett dönt, akkor azonnal intézkedik arról, hogy a lakcímnyilvántartásba a lakcím mellé fiktív jelzés kerüljön.

·         A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014 (XII.23) Korm. rendelet

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

2. §-alapján a méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

A méhek állandó tartási helyükről történő kiszállítását átköltözés, vándoroltatás vagy elidegenítés esetén a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzőjének.

Beszállítás esetén a bejelentést a rendelet 3. számú melléklete alapján kiállított nyomtatvány ajánlott levélként történő megküldésével, vagy személyes eljuttatásával kell teljesíteni. A nyomtatvány igazoló szelvényét a települési önkormányzat jegyzője – a teljesítés módjától függően – a méhész lakóhelyére küldi meg vagy személyesen adja át. A kijelentést a rendelet 4. számú melléklete alapján kiállított nyomtatványon kell teljesíteni személyesen, vagy annak ajánlott levélként történő megküldésével.

A bejelentést követően az igazolószelvényt a települési önkormányzat jegyzője a méhész részére, annak állandó lakhelyére megküldi vagy személyes teljesítés esetén közvetlenül átadja.

A 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 4. melléklete szerinti kijelentő lap.

1. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag;

2. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;

3. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;

4. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;

5. növényvédő szerek és hatóanyagaik;

6. nem veszélyes hulladék;

7. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag.

Gazdálkodó szervezeteknek (egyes jogi személyek vállalata és egyéni vállalkozók) elektronikus formában kell benyújtani (E-ÖNKORMÁNYZAT PORTÁL – https://ohp-20.asp.lgov.hu/kereses)

Lépések:

·         Bejelentkezés

·         Naszály település kiválasztása

·         Ügyindítás

·         Eljárás módja kiválasztása

·         Ágazat kiválasztása (ipar-kereskedelem)

·         Ügytípus kiválasztása (üzleti tevékenység)

·         Űrlap keresés elindítása

·         Megfelelő űrlap kiválasztása (online kitöltés)

o    működési engedély kérelem üzletköteles termék forgalmazásához

§  Bejelentés tárgya kiválasztani

§  új bejelentés
VAGY

§  változás bejelentése

o    működési engedély visszavonási kérelem

·         Vásárlók könyvét az üzlet bejelentésekor kérjük behozni.

·         Egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói igazolvány vagy igazolás

·         Amennyiben cég kíván szálláshelyet üzemeltetni abban az esetben aláírási címpéldány szükséges

Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges

A működési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kereskedő igazolja az üzlet használatának jogszerűségét, haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulásának tényét.

A jegyző szerzi be:

·         a szakhatóságok hozzájárulását

·         a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

·         az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének

·         ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

Az eljárás illetékmentes.

A kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelemben, illetve a az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

·         210/2009. (IX.29.) Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

Gazdálkodó szervezeteknek (egyes jogi személyek vállalata és egyéni vállalkozók) elektronikus formában kell benyújtani (E-ÖNKORMÁNYZAT PORTÁL – https://ohp-20.asp.lgov.hu/kereses)

Lépések:

·         Bejelentkezés

·         Naszály település kiválasztása

·         Ügyindítás

·         Eljárás módja kiválasztása

·         Ágazat kiválasztása (ipar-kereskedelem)

·         Ügytípus kiválasztása (üzleti tevékenység)

·         Űrlap keresés elindítása

·         Megfelelő űrlap kiválasztása (online kitöltés)

o    szálláshely nyilvántartásba vételi kérelem, bejelentés

·         Bejelentés tárgya kiválasztani

o    új bejelentés
VAGY

o    változás bejelentése
VAGY

o    megszüntetés bejelentése

Az eljárás illetékét a benyújtást megelőzően Naszály Község Önkormányzat 11740047-15386146-03470000 számú eljárási illetékszámlájára kell elutalni.

·         Egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói igazolvány vagy igazolás

·         Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges

·         Amennyiben cég kíván szálláshelyet üzemeltetni abban az esetben aláírási címpéldány szükséges

A bejelentésekor a szálláshely-szolgáltatónak szükséges igazolnia a szálláshely használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását.

Adószámmal rendelkező magánszemély esetében az adószám megléte szükséges a kérelem benyújtásakor.

Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges.

A jegyző szerzi be:

·         a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

·         a) ha a bejelentés megfelel a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, és az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti;

·         b) ha a bejelentés nem felel meg a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, és a szolgáltató nem részesült költségmentességben, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.

Az eljárás díja 3.000.- Ft

A szálláshely-szolgáltató az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek, mely illetékmentes.

A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

A szálláshely-szolgáltatás módosítása vagy megszüntetése esetén a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedélyt köteles leadni.

·         2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Szálláshely üzemeltetés ügyében Naszály Község Jegyzőjének hatásköre Naszály község közigazgatási területére terjed ki.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése értelmében az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről:

·         fogadott vendégek száma, és

·         a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma.

Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni.

Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat.

A jegyző az (1) bekezdés szerint részére szolgáltatott adatokat statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.

·         Külföldi állampolgár esetében :
-magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási engedély, regisztrációs igazolás, vagy állandó tartózkodási kártya, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
-útlevél.
Amennyiben az anya házasságban él – a külföldi házassági okirat hiteles magyar nyelvű fordítása; ha az anya családi állapota hajadon, a családi állapotát igazoló okirat hiteles magyar nyelvű fordítása, ha az anya elvált vagy özvegy, a házasságot és annak megszűnését igazoló külföldi okirat hiteles magyar nyelvű fordítása

A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv. 65. § (3) bekezdés szabályai szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.
Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
•A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (Tatabánya, Fő tér 20.) vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el.

Amennyiben a szülők házasságban élnek, vagy a gyermek születése és a házasság felbontása, vagy a volt házastárs halála között 300 nap nem telt el, házassági anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges.
Amennyiben a szülők a házasságban nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a – házasságukból származó – születendő gyermek családi nevéről. A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható.

Amennyiben a szülők nem házasok és a gyermek születését megelőzően az apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, az erről szóló jegyzőkönyvet is mellékelni kell.
Teljes hatályú alapi elismerő nyilatkozatot lehet tenni születendő és megszületett gyermekre:
–lakóhelytől függetlenül bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetője előtt
– hivatásos magyar konzuli tisztviselőnél
– közjegyző előtt
Személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányok. (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
Külföldi állampolgárok esetében: útlevél, magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóságok által kiállított okmányok (regisztrációs igazolás, tartózkodási engedély vagy állandó tartózkodási kártya, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
A születés feltételezett időpontját tartalmazó szakorvos által kiállított igazolás, születési anyakönyvi kivonat (amennyiben rendelkezésre áll), az anya elvált családi állapota esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, az anya özvegy családi állapota esetén a volt házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

Ha a szülés intézeten kívül történik:
A születést a szülők 8 napon belül kötelesek bejelenteni. Ha a szülésnél szakember nem működött közre, abban az esetben szülész-nőgyógyász orvos által kiállított – a szülés tényét megállapító – szakorvosi igazolást kell mellékelni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosítására alkalmas adatait, a szülés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.
Ha a szülésnél felelős személy működött közre a szülést követő első munkanapon köteles bejelenteni, a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, aki kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet.
Mellékelni kell a „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” nyomtatványt.

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2011. évi CXII tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

·         2017. évi XXVIII. tv a nemzetközi magánjogról

·         1993.évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

·         2011. évi CLXXIX törvény a nemzetiségek jogairól

·         125/1993.(IX.22.) Korm. sz. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. tv. végrehajtására

·         1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a végrehajtására kiadott 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

·         35/2011 (III.21.) Korm. sz. rendelet az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         351/2013. (X. 4.) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Házasságban élő szülők esetén a gyermek születésének anyakönyvezéséhez a szülők házassági anyakönyvi kivonatának bemutatása szükséges, amennyiben rendelkezésre áll.

Az anyakönyvvezető a születés anyakönyvezése után elkészített születési anyakönyvi kivonatot és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt tértivevényes postai küldeményben küldi meg a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelyére.

Születési családi és utónév megváltoztatása irányuló kérelmet csak személyesen lehet benyújtani.

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Az ügyintéző jegyzőkönyvet készít, melyben rögzíti a találó nevét, lakcímét, a találás körülményeit, különösen helyét és idejét, valamint a talált tárgy részletes leírását.

A találónak, személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolog beszolgáltatásakor nyilatkoznia kell, hogy igényt tart-e a dologra.

Az olyan dolgot, amelynek átvételére jogosult személy nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított három hónapon át megőrzi. Ha a jogosult a fenti időtartamon belül nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni. Ha a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.

·         2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

A találás helye szerinti települési önkormányzat jegyzője.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben (531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet) meghatározott szakkérdésben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a telepengedélyezési eljárás tekintetében szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 5.000 Ft– melyet a kérelem benyújtásával egy időben Naszály Község Önkormányzat 11740047-15386146-03470000 számú eljárási illetékszámlájára kell elutalni.

Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni.

A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni.

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv.
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
35/1999. (X. 13.) BM rendelet a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjáról

A vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével.

A terület használatára való jogosultságot igazoló okiratot: (a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt; bérleti szerződést, albérleti szerződést, stb.)

A vásár, piac működési rendje.

Élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi, továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít.

Helyi termelői piac, bevásárlóközpont:

A terület használatára való jogosultságot igazoló okiratot: (a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt; bérleti szerződést, albérleti szerződést, stb.)

A jegyző szerzi be:

a szakhatóságok hozzájárulását, a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot.

Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 20 nap.

A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, a piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartás nyilvános. A jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján – amennyiben azzal az önkormányzat rendelkezik – közzéteszi.

Helyi termelői piac, bevásárlóközpont nyilvántartásba vételi eljárás:

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 27. § alapján a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi, kivéve, ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban foglalt előírásoknak.

Az eljárás díja:3.000.- Ft

Az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek, mely illetékmentes.

A vásár, piac, bevásárlóközpont megszüntetését az igazolás egyidejűleg történő leadásával haladéktalanul be kell jelenteni.

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

Vásár, piac, illetve bevásárló központ üzemeltetési engedély kiadása ügyében Naszály Község Jegyzőjének hatásköre Naszály község közigazgatási területére terjed ki.

·         tömegtartózkodásra szolgáló építményben (építészetileg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség) tartanak,

·         szabadtéri rendezvény esetén a résztvevők száma az 1000 főt eléri, illetve meghaladja.

·         kérelmező nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, bírósági nyilvántartásba vételi számát

·         rendezvény megnevezését

·         rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését

·         rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot

·         biztonsági tervet

·         tűzvédelmi szabályzat (amennyiben külön jogszabály kötelezővé teszi)

Szakhatóságok az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben (531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet) szerint

A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni.

·         Az eljárás illetékköteles –3.000 Ft-, melyet a kérelem benyújtásával egy időben, illetékbélyegben kell leróni

·         Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni.

·         30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről és az építésügyi hatósági eljárásokról valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet módosításáról szóló 10/2011. (III.28.) BM rendelete

·         Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv.

·         210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

·         284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

·         1996. évi XXXI. tv. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         Képviselet esetén – az ügyvédi meghatalmazás esetét kivéve – két tanúval ellátott meghatalmazás,

·         Adásvételi, ajándékozási szerződés eredeti, hiteles példánya (amennyiben az adó- és értékbizonyítványt adásvétellel, ajándékozással összefüggésben kérik),

·         Amennyiben az eljárás illetékköteles, ingatlanonként 4000 forint illeték befizetését igazoló dokumentum

·         az Önkormányzati Hivatali Portálon: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

A hagyatéki, gyámhivatali, és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján. Más esetben a kérelemre történő eljárás indításakor 4.000 forint illetéket kell fizetni, melyet Naszály Község Önkormányzat 11740047-15386146-03470000 számú eljárási illetékszámlájára kell elutalni.

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

·         Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Az adó- és értékbizonyítványt a meghatalmazott képviselővel eljáró kérelmező esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett kérelmező részére, a kérelmező vagy képviselője által, a kérelemben megadott címére kerül feladásra.

Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

·         az Önkormányzati Hivatali Portálon: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, mellékletének XXI. Cím 4. pontjában foglaltak alapján illetékmentes.

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Az adóhatósági adóigazolás a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

·         az Önkormányzati Hivatali Portálon: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

A túlfizetéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) alapján az ügyfél – törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Az Eüsztv. alapján a helyi önkormányzatok kötelesek az elektronikus ügyintézés lehetőségét biztosítani. Az e-papír szolgáltatás az elektronikus ügyintézés egyszerű ügyintézési módja, lényegében a papíralapú szabad szöveges küldemény elektronikus változatának megfelelő szolgáltatás. Az e-Papír minden hitelesen azonosított felhasználó számára elérhető. 2018. január 1. naptól az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az e-Papír szolgáltatás útján előterjesztett beadványok fogadását, ha az adott ügytípus elektronikus űrlappal nem támogatott. A szolgáltatás kizárólag akkor vehető igénybe, ha az a jogszabály nem zárja ki, így például a kötelező személyes megjelenés esetén.

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az ePapír benyújtással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára – jogszabályi kivételektől eltekintve – díj, illeték és költségmentes. Ahol jogszabály illetékfizetési kötelezettséget is előír, úgy az adózó az eljárási illetéket az adóhatóság megfelelő számlájára utalással teljesíti.

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm.rendelet.

·         az Önkormányzati Hivatali Portálon: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az előrehozott adófizetéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alapját, valamint a mértékét Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 11/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete határozza meg.

Az építményadó évi mértéke reklámhordozó kivételével: 450 Ft/m².

Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 11/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete alapján mentes az építményadó alól

·         Naszály Község belterületén található valamennyi építmény, kivéve az üzleti célt szolgáló épület, épületrész.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján mentes az adó alól:

·         a szükséglakás,

·         a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,

·         az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,

·         az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Az önkormányzati adóhatóság az éves építményadót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.

Az adózó az építményadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben március hónap 15. napjáig, valamint szeptember hónap 15. napjáig fizeti meg.

·         az Önkormányzati Hivatali Portálon: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint  levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton.

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az adatbejelentés az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,

·         Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, illetve a fizetési nehézség átmeneti jellegű és az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett (pl.: idegenforgalmi adó), valamint megfizetett helyi adóra. A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat.

Automatikus részletfizetési kedvezmény: 2018. január 1-jétől a természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes automatikus részletfizetés kérelmezhetnek, ha a jogszabályban felsorolt feltételeknek megfelelnek. Automatikus részletfizetésre azok a fenti körbe tartozó természetes személyek jogosultak, akiknek az Art. hatálya alá tartozó adótartozása nem haladja meg az 500.000 forintot. E kedvezmény a beszedett adóra szintén nem engedélyezhető.

Adómérséklés: Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet kérelme alapján a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

·         az Önkormányzati Hivatali Portálon: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint  levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton.

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

A fizetési kedvezménnyel és adómérsékléssel kapcsolatos beadvány magánszemélyeknek – ideértve az egyéni vállalkozókat is – illetékmentes. A gazdálkodó szervezetnek a fizetési könnyítésre (részletfizetés, fizetési halasztás) és adómérséklésre irányuló eljárásáért 10.000 forint eljárási illetéket kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg Naszály Község Önkormányzata 11740047-15386146-03470000 számú eljárási illetékszámlája javára kell megfizetni.

·         Az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL. törvény,

·         Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Az adó alanya főszabály szerint az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Gépjárműadóügyben az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon. Az adóztatási feladatokat az adóalany hatósági nyilvántartás címadat rovatába bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság látja el.

Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Az adóalany kérelmére csak akkor szünetelhet az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.

Mentes az adó alól:

·         a költségvetési szerv,

·         az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

·         az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,

·         az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,

·         a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,

·         a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,

·         a környezetkímélő gépkocsi,

·         az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,

·         az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

Adókedvezmény:

·20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete II. alpontja szerinti „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

·30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább „9”, „10”, „11”, „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott

·         Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével – fuvarokmánnyal igazoltan – olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az alábbi adókedvezményre jogosult:

o    Az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre – az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított fizetendő adó 10%-a.

o    Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti – fuvarokmánnyal igazolt – kérelmét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz.

·         Ezen adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

Az önkormányzati adóhatóság az éves gépjárműadót az adatszolgáltatás, vagy az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.

Az adózó – az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével – a gépjárműadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben március hónap 15. napjáig, valamint szeptember hónap 15. napjáig fizeti meg.

Az adómentesség, adókedvezmény igénybevétele, illetve szüneteltetés miatti adatbejelentés.

·         az Önkormányzati Hivatali Portálon: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton.

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az adatbejelentés az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,

·         304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről.

A gépjármű határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az adó alanya a vállalkozó.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység akkor is, ha a vállalkozó bármely – előzőekben nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenység végzése utáni adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani.

Az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértékét Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 11/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete határozza meg.

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adóalapja általános esetben az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint meg kell osztania.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján mentes az adó alól:

·         a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, valamint a társaság és az elővállalkozás projekttársasága,

·         a beszerző, értékesítő szövetkezet,

Bejelentkezési kötelezettség. Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (4) bekezdése alapján a cégről a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton továbbítja. Így ezekben az esetekben a bejelentkezési kötelezettségét a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni. Az adózó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről külön bejelentést tehet.

Bevallási kötelezettség. Az adót, – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás).

Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után – ha törvény másként nem rendelkezik –

·         az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig,

·         az adóelőleg-kiegészítéséről az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig kell az adóbevallást teljesíteni.

Adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés:

A helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó, aki/amely az adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig (március 15.), valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig (szeptember 15.) fizeti meg. Az adóelőleg-kiegészítés összegét az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig, a megfizetett adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés, valamint az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (május 31.) fizeti meg.

Az adózó az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenysége utáni adót a tevékenység befejezése napját követő hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

·         az Önkormányzati Hivatali Portálon: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap , valamint

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az adatbejelentés az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet

·         Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2018. (XII.20.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

A díjfizetésre kötelezett kibocsátó a Ktd. által megállapított talajterhelési díjnak 2009. évtől a 100 %-át köteles megfizetni.

A talajterhelési díj alapja. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1 200 Ft/m3

Területérzékenységi szorzó: 1,5

A talajterhelési díj helyi szabályairól szóló 14/2004. (X.4.) önkormányzati rendelete alapján 50 %-os díjkedvezmény illeti meg azon kibocsátókat, ahol az ingatlanban nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy egyedül él.

·         az Önkormányzati Hivatali Portálon: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint  levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton.

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Talajterhelési díj bevallásának benyújtása díj- és illetékmentes.

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény.

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény.

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény.

·         Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2004. (X.4.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj helyi szabályairól

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány a köztartozás fizetésre kötelezettjét – az adózót – terhelik.

·         A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,

·         A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III.18.) NGM rendelet.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Így közterület használati engedélyt kell kérni különösen:

1. a közterület fölé 50 centiméteren túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, hirdető berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére,
2. mobil elárusító fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére,
3. önálló hirdető berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák, szobor, emlékmű, köztárgyak elhelyezésére,
4. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, tárolására, konténer kihelyezésére, ha ezek elhelyezése, tárolása, kihelyezése a 72 órát meghaladja,
5. a 72 órát meghaladó tüzelőanyag tárolásához,
6. alkalmi árusításra,
7. árubemutatásra,
8. kiállítás, sport és kulturális rendezvény, alkalmi vásár céljára, mutatványos tevékenységre,
9. vendéglátó ipari előkert, kitelepülés céljára,
10. mozgóbolti tevékenységre,
11. üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,
12. közterületen elhelyezett felépítmény elhelyezésére
13. adományok gyűjtéséhez bejegyzett szervezet tagjaként, amennyiben közterület használatának igénybevételével történik.

– tevékenység végzésére jogosító engedély

Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 5/2017. (III.30.) rendelete

1.     a közterületbe benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető,

hirdető berendezés, cég- és címtábla elhelyezése 400 Ft/m²/hó

2.     mobil elárusító fülke, pavilon ideiglenes elhelyezése 200 Ft/m²/nap

3.     önálló hirdető berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák

elhelyezése, szobor, emlékmű köztárgy (pad, virágállvány) elhelyezésére  500 Ft/ m²/hó

4.     építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag

és törmelék elhelyezése 100 Ft/m²/nap

5.     alkalmi árusítás 200 Ft/m²/nap

6.     kiállítás, alkalmi vásár 200 Ft/m²/nap

7.     mutatványos tevékenység 200 Ft/m²/nap

8.     vendéglátó ipari előkert, kitelepülés 200 Ft/m²/hó

9.     üzemképtelen jármű ideiglenes tárolása 500 Ft/db/nap

10.  mozgóárusítás, mozgóbolti tevékenység (alkalomszerű) 2.000 Ft/alkalom

11.  mozgóárusítás, mozgóbolti tevékenység (heti rendszerességgel) 1.500 Ft/alkalom

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §-a (5) bekezdése a következőket tartalmazza:

„A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból

a)    10-nél többet üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal általa vezetett egyéni vállalkozók nyilvántartása tartalmaz,

b)    legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) és j) pontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amelyet a külön jogszabály szerint tárolási helyül a közlekedési hatóságnak bejelentett, és a bejelentés megtörténtét a közlekedési hatóság igazolása tanúsítja,

feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.”

·         Meghatalmazást, amennyiben nem az ügyfél jár el személyesen.

·         Méretarányos helyszínrajz, melyen fel kell tüntetni az ingatlanon álló épületeket, azok funkcióját, az ingatlanon meglévő funkciókhoz kapcsolódó már meglévő parkolóhelyeket, tervezett parkolóhelyeket, az ingatlan zöldfelületének és burkolt felületének mértékét m2-ben.

·         Tárolási vagy bérleti szerződés másolata, amennyiben nem saját telephelyen kívánja tárolni a gépjárművet.

·         Illeték, ill. elektronikus ügyintézés esetén illeték megfizetésének igazolása.

A kérelemhez 3000,- Ft illetéket kell csatolni.

Illetékfizetési kötelezettség esetén természetes személy ügyfeleink jogosultak az ügyintézésért fizetendő eljárási illetéket elektronikus úton megfizetni. Gazdálkodó szervezet ügyfél az önkormányzat előtti ügye során köteles az illetéket elektronikus úton megfizetni.

Az eljárási illeték Naszály Község Önkormányzat 11740047-15386146-03470000 számú eljárási illeték számlájára fizethető meg.

Az ingatlan alkalmasságát szakmai és jogszabályi szempontok alapján kell vizsgálni.

Az OTÉK, illetve a helyi építési szabályzat előírásainak betartását az eljárásba bevont szakhatóságoknak vizsgálni kell.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. § (1) bekezdése alapján:

Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.

A jegyzői igazolás „Hatósági bizonyítvány” formájában kerül kiadásra.

A jogosultságot az ingatlanhasználó csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja.

Az ügyfél kérelme, nyilatkozata és a lakcímnyilvántartás alapján a jegyző hatósági bizonyítványt állít ki, melyet a kérelmező a szolgáltató részére továbbít.

Önkormányzat által kiadott hatósági bizonyítvány

Az engedélyt az út kezelője adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére.

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 14. § (14) bekezdése a „Mindkét irányból behajtani tilos!”  jelzőtábla hatálya alá eső területekre a behajtási engedély kiadását az útkezelő hatáskörébe tartozó feladatként nevesítése.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 9. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete vagy közgyűlése gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról.

2/ A természetvédelmi területre történő behajtás engedély köteles.

Az engedélyhez kérelmet kell benyújtani és illetékfizetési kötelezettség is terheli a kérelmezőt.

A behajtási engedély megadásáról határozatban rendelkezik a hivatal. A határozat jogalapja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 37 § (2), a 38 § (1), valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 80 § (1) bekezdése.

A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 18 § (1) e) bekezdése, illetékességét az Ákr. 7. § (2) bekezdés c) állapítja meg.

Jogosultság igazolása pl.: áruszállítási megbízás stb.

Illeték, ill. elektronikus ügyintézés esetén illeték megfizetésének igazolása

A kérelemhez 3000,- Ft illetéket kell csatolni.

Illetékfizetési kötelezettség esetén természetes személy ügyfeleink jogosultak az ügyintézésért fizetendő eljárási illetéket elektronikus úton megfizetni. Gazdálkodó szervezet ügyfél az önkormányzat előtti ügye során köteles az illetéket elektronikus úton megfizetni.

Az eljárási illeték Naszály Község Önkormányzat 11740047-15386146-03470000 számú számlájára fizethető meg.

Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles a törvényben előírt adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani, melyet a vonatkozó felhívás szerinti nyilatkozaton tehet meg.

Az önkormányzat az ebösszeírás alapján az ebtartók által szolgáltatott adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.

Az eljárás illetékköteles, –3.000 Ft-,

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást  2023. december 31-ig kérelmezi.”

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint „A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:

·         a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

·         b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

·         c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.”

Minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság engedélye szükséges.

Fontos, hogy a beadott dokumentáción a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 13. §-ban megjelölt szakember nyilatkozata szükséges.

Fúrt kútnál magánszemély esetében a jegyzői engedélyes talajvízre, parti szűrésű vízre szűrőzött kúthoz NEM kell tervezői végzettség, NEM kell MMK tagság elég, ha a dokumentumot kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakember írja alá.

Ásott   kút   engedélyezéséhez,   fennmaradási   engedély   ügyintézéséhez   nem   kell   kútfúró végzettség, e kutakat a tulajdonos is engedélyeztetheti, és aláírhatja.

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

Az elkészült kút használatbavételi engedély alapján vehető használatba. A meglévő kút a fennmaradási engedély alapján használható.

A Kktv 36. § (1) alapján a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges.

A Kktv 39. §  (1) alapján útcsatlakozás létesítéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges

A kérelem mellékletei:

·         az igénybevételt feltüntető terv (helyszínrajz, vázlat, műszaki leírás) 3 példányban

·         a közút érintett szakaszának hossz- és keresztszelvénye 3 példányban,

·         az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomelterelés) terve 3 példányban

(elektronikus ügyintézés esetén a fenti terveket 1 példányban kell csatolni)

A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás megadását a közutak igazgatásáról szóló, 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. sz. melléklete szerinti dokumentációval kell kezdeményezni. A rendelet 6 § (1)-(3) és 7/A §. (1) bekezdése előírja, hogy a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás megadását fenti rendelet 3. sz. melléklete szerint kell előterjeszteni. A kérelem mellékletei (az útügyi szaktervek) a következők:

·         az igénybevételt feltüntető terv (helyszínrajz, műszaki leírás, bontásra, helyreállításra vonatkozó leírás),

·         a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvénye, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását,

·         az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) terve.

A kiviteli terv elbírálásához elengedhetetlen a megfelelő tartalmú útügyi szaktervek megléte.

Természetes személy ügyfeleink jogosultak az elektronikus úton történő ügyintézésre. Gazdálkodó szervezet ügyfél az önkormányzat előtti ügye során köteles ügyét elektronikus úton intézni.